Jobbra Fekete Tamás.

Fekete Tamás a teknőben. 2-3 évesen egy bunda kabátban egyszer ide kijött, és a bunda kabát tartotta fent, azért nem esett bele a kútba. 

Nagy szó volt, hogy szivattyút helyeztek a kútra, mechanikus rendszerűt, lánc szalaggal emelték ki a vizet. Később lett elektromos szivattyú.

Tükör előtt fent balra: Fekete Antal, balra mellette Huszti Judit, aki Huszti József és Révhegyi Róza gyermeke – később szepszisben meghalt egy bogárcsípés miatt. Tőle balra Révhegyi Pál – (Ellenbach volt a család eredeti neve) Győr mellett egy faluban élt, gazdálkodott. Tőle balra Fekete Antalné Révhegyi Erzsébet, a mi nagymamánk, majd egy ismeretlen kopasz úr, utána  fekete szemüvegben Réz Lola anyukája, Réz Gézáné Péch Eleonóra. Tőle balra Huszti József, Utána négy ember ismeretlen. Fiatal szemüveges ugyanezen az oldalon elől: dr. Nagy Imre orvos, Kosáry Judit férje. Mellette pártában Kosáry Judit, a vőlegény testvére.

Legelől katona ruhában hátrafelé néz Révhegyi Ferenc, dédnagypapánk testvére,

Révhegyi Iván a szemben levő oldalon katona ruhában ül, ő nagymama másik testvére, Szekszárdon élt, kitelepítették, közeli faluban halt meg. Felesége egy özvegy volt, hozott a házasságba egy fiút. Ő segítette nagypapa (Fekete Antal) kiszabadulását Pétről.

 Jobb oldalt alulról felfelé:

Legalul Huszti Dénes, ő is Eötvös Kollégista volt, külkereskedőként dolgozott. Érdekesség, hogy 1956 decemberében, amikor lezárták már a határokat, felesége, Husztiné, Vera megkereste Fekete Tamást Londonban, kiküldetéssel kiengedték. Minden bizonnyal a párt megbizásából járt ott. Tőle balra egy elmosódott arcú úr, mellette, jobbra Révhegyi Mária, majd Révhegyi Ferenc, őt hozta a házaságba dédapánk, Révhegyi Ferenc. Ő az első házasságából való fia volt. Mellette a család egy jó barátzja, Gerevich Tibor (nagy darab ember) művészettörténész, kormánybiztos és felesége. Tőle jobbra az örömanya, Husztiné, Révhegyi Róza, ő nagymamánk, Révhegyi Erzsébet testvére, a vőlegény: Kosáry Domokos, mennyasszony: Huszti Klára, iskolai énektanár volt, később öngyilkos lett 1978-ban, tőle balra Szegfű Gyula, Kosáryné Réz Lola, majd Ferenczy Emil, Révhegyi Mária férje, aki kultusz minisztériumi tanácsosvolt, mellette Révhegyi Ferencné, Olga, énektanár volt a zeneakadémián. Tőle balra dr. Kosáry János, a vőlegény apja.

A Huszti család először a Móricz Zsigmond körtéren lakptt, a Villányi út elején. Azt a lakást König Antónia vette nekik. (A testvérek nem kaptak lakást.) Később a Fátra tér 5-be költöztek. Kb. 1940 körül. A gyerekek már ott születtek. A szomszéd utcát édesanyjáról neveztette el Antónai lépcsőnek. Az édesanya 1929-ben halt meg, magas vérnyomása volt. Ma is Antonia lépcsőnek hívják. 

 Révhegyi Ferencné, Olga

Középen: König Antónia, Révhegyi Ferencné. Révhegyi Ferenc kb. 1913-ban elvált tőle. Beleszeretettt egy fiatal hölgybe, Magyar volt a vezetékneve. Testvére az, aki a szakácskönyvet írta. 

Balra Böke (Erzsébet), fölötte: Róza, Husztiné, jobbra Iván, lent guggol Mária, Mari. 

Antónia egy nagyon összeszedett, kicsit katonás asszony volt. Például vásárolni mindig úgy ment, hogy előre elhatározta, jól beosztotta a pénzt. Nem lehetet könnyű feleség.

Iván nagyon jóban volt a testvéreivel, de híres  volt arról, hogy egy gyerekkel nem tud beszélni. Magának való volt. Szekszárdon volt katona.  Később kitelepítették, ott halt meg.                    

 Vityán élt Fekete Antal testvére, Laci bácsi három gyerekével, Imre, János és Mátyás. János kisgyerekként meghalt szarkómában 1948-ban. 

 Fekete Márton balra kantáros nadrágban azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei béresként, alkalmazottként dolgoztak.

Egy kiállításon jelent meg Fekete Antal kertészete: Az Ólaki dűlői kertészet

1927-ben indult a faiskola. A cukorgyárnak egy terültét bérelte. Arra épített egy faházat, ott voltak a szerszámok. 1940 körül a cukorgyár visszamondta a bérletet, akkor Vityán Laci bácsiék adtak helyet a gyümölcsfáknak és a rózsáknak. Vityán 1500 hol területen gazdálkodtak. Óriási volt. Nem volt gond a faiskolának is helyet adni. Kaposváron a vonatról lehetett látni a táblát, "Fekete faiskola", ez a cukorgyártól bérelt területen épített faházon volt. 

Fekete Antal, nagypapa 1945-ben a kaposvári temető szomszédságában kapott 25 hold földet cserébe a 10 holdért, amit leadott a Pázmány Péter utcai ház melletti részből. Lehetséges, hogy itt az ott dolgozó embereket látjuk. Vagy Vitya, az ott dolgozó emberek. A szemzés augusztus-szeptemberben volt, lehet, hogy a szemzés után készült ez a kép.  

Fekete Antal, nagypapáék négyen voltak testvérek. Legidősebb volt Sára, ő volt az első kertész a családban. Budapesten tanult. Egy freiburgi zsidó emberhez ment férjhez. Scheuerné lett. Szülés után halt meg, a gyerek megmaradt, Scheuer Éva. Férjhez ment, és kiköltözött Izraelbe. Két gyereke van.

A testvérek sorban: Sára, László, Antal (nagypapa) és Júlia (1907. október 20-án született). 

Fekete Júlia a testvére után kiment Trierbe, és a férje testvéréhez ment feleségül. Ő volt Scheuer Pál. Trierből a Szovjetunióba menekültek 1935-ben. Ott megbizhatatlannak tartották őket a háború kezdetén, kb. 1940-ben kitoloncolták őket, és így kerültek a lengyel gettoba. Onnan katolikus lengyel menekültként érkeztek Magyarországra, Vityán éltek a háboru végéig. Itt vették föl a Ferenczy nevet úgy, hogy Révhegyi Mária férje örökbe fogadta őket. 

Juli néni egyszer odament Böke nagymamához a háború után valamikor. Mesélt oroszországi emlékeiről, és ez buggyant ki belőle: Te Böke, ha itt is az lesz, mint ott kint, az rettenetes! 

Pali bácsi, a férje pedig 1945-ben vagy 48-ban a szavazás után elment nagyapánkhoz, és megrökönyödött azon, hogy ő a kisgazda pártra szavazott. Hogy bízhat bennük? 

Fekete László hadirokkant volt, az 1. Világháborúban rosszul nyúlt egy kézigránáthoz, elsült, és levágta a jobb kezét. Mindig fekete bőrkesztyű volt a kezén, az volt a műkarján.  Felesége Sára néni volt, Bábi néninek szólítottuk, ő egyben az unokatestvére is volt. A család ezért nagyon ellenezte ezt a házasságot.

Nagyapánk annak ellenére, hogy testvéreivel nem értett egyet, tartotta a kapcsolatot velük. Nagymamánk Juliát generalissimáénak nevezte, mert kommunista volt. Orosz tolmácsként dolgozott.  

Fekete Antal 1927-ben vette el Révhegyi Erzsébetet, nagyanyánkat.

Egy Weidinger lány. Egy bajai család volt, Laci bácsi és nagyapa jóban voltak vele, becsülték a családot. Lehet, hogy rokonok is voltak, de több volt ez, mint rokonság. A Weidinger papa zsidó volt, de valahogy megúszta a holokausztot. Az egyik testvérük, egy lány szerzetes akart lenni. Mindszenty kép volt a szobájában.  Ez a szamár Vityán volt, gyerekjátéknak tartották. A gyerekek befoghatták, irányíthatták, felszerszámozták.  A kocsit a szamarak mindig oda vezették, ahová akarták, nem lehetett igazán irányítani.

 Még egy szamaras - kocsis kép, Fekete Imre és Fekete János a kocsi körül:

A Huszti család 

Huszti József, papnak készült, kilépése után felvették az Eötvös Kollégiumba. Klasszika filológus lett, tanszékvezető később. Először Szegeden, azután Budapesten. Az akadémia tagja lett, bújtatta Purjesz Bélát, aki szegedi belgyógyász professzor volt, zsidó volt. Szintén szegedi bújtatott volt Rusznyák István, később az akadémia elnöke lett. Felesége. Révhegyi Róza egy amolyan katonalélek-asszony volt. Csak azzal beszélgetet, akinek megfelelő rangja volt. Fekete Antalt, nagypapánkat úgy mutatta be a Kosáry Domokos esküvőn, hogy "földbirtokos". Látszódnia kellett a rangnak. De sok egyszerű embernek is segített, akit akart, azt segített. Egy nagy szervező nő volt. Az öltözködésre nem igen adott, mégis dáma volt.

Huszti Ferenc, Bécsben tanult jogot, nagyon tehetséges volt, felesége egy svájci arisztokrata nő lett, a kommün alatt tevékenykedett vezető személyisége volt, Bécsbe, majd Moszkvába menekült, Lánya neve: Huszti Sollveig, Moszkvában él tán ma is. Györgyi nénit egyszer meglátogatták. Később  Moszkvában vezető ember lett, Sztálin kivégeztette a 30-as évek végén. 

Egy írásban olvasható a neve: Sinkó Ervin: Egy regény regénye

https://www.vamadia.rs/sites/default/files/2020-10/Sinko%20Ervin_Egy%20regeny%20regenye.pdf

Huszti Jenő, agrár egyetemet végzett, Szegedre került, az egyetemi kollégiumok vezetője lett. Felesége: Deák Ilona, kedves asszony volt, varró szalonja volt Szegeden. Állítólag Józsi bácsi segítette a szegedi karrierjét. 

Az egész család Zalabérből származik. A Nagyapa suszter volt, de általában iparosok voltak a Husztiak.

Huszti Imre nőtlen ember volt, ő lakott a nagymamával a Katona József utcában. Ott a sarkon volt szatócs boltja. 

Huszti Lajos, neki is boltja volt, ott benzint és olajat árult, ezt mondta Györgyi néni... Felesége volt Vilma néni, nem volt gyerekük.

Huszti Józsefnek volt egy lánya, Judit, ő volt a mindene, úszóbajnok volt, akkor csatolták vissza Erdélyt, Kolozsváron volt valamilyen versenyen, ott megcsípte egy bogár, és ebből eredő fertőzésben, szepszisben halt meg.

Lánya Klára, ő énektanár volt egy általános iskolában Farkas rét mellett, férje: Kosáry Domokos, kb,. 1980-ban lett öngyilkos. Férjének folyamatosan voltak más hölgyekkel kapcsolatai.

Másik fia Dénes, aki egy életművész volt, kereskedelemben dolgozott. 

Fekete Márton és anyukája, Révhegyi Erzsébet, Böke nagymama. 1941 nyara. A kaposvári ház alja, a patak partja. 

Györke néni Fekete Mártonnal, ő időnként reggel feljött, felhozta a tejet, és begyújtott a konyhába. Amolyan bejáró segítő asszony volt. Disznóvágásnál is jelen volt, mindentudó néni volt. Kaposváron, az Árpád utcából megy kifelé egy utca, abban lakott, családja is volt.

 Egy cselédlány és egy rokona a kaposvári Fekete-ház előtt.