A képen Fekete Katalin áll, Dolly néni testvére. Női szabó volt.

Két lánytestvér volt, Katalin és Dolly. Fekete Dolly (Jolán) néni apukája volt Fekete Ernő, nagyapánk testvére.

Katalin férjének, Heizler Józsefnek volt egy könyvesboltja Kaposváron. (Apó valahogy összekeverte Rázsó Györggyel, aki kaposvári jóbarát volt. (Rázsó testvérek néven a neten sok képeslap van fent. ) Ők mindketten Auschwitzban haltak meg.)

Katalin férjének a testvére hazajött Auschwiztból, és vitte tovább a könyvesboltot a kaposvári Fő utcában. Később Budapesten a Váci utcában egy könyvesboltban volt alkalmazott. 1956-ban kimentek Svédországba. Például József Attila kötete már a 40-es évek elején volt.

Tőle vannak a Van Loon könyvek, a világ történelméről és a földrajzáról. Tamás bácsinak és apónak ez a világlátás alapja volt. Tamás bácsi, amikor kijutott Kanadáva, kereste Van Loon könyveit, most kapta ezeket meg.

Dezső bácsi, Dolly néni férje ugyanúgy bérelt földön gazdálkodott, mint nagyapánk, Fekete Antal. De valahogy nem volt sikere, ezért fel kellett mondania a bérletet, és az állatállományt át kellett vinni Bencepusztára, ez számukra egy igazán nagy segítség volt. Egy télen át kellett 25-30 tehenet etetni.  Ez a 20-as, 30-as években történt. 

Dolly néninek nem volt férje, csak később egy élettársa.

Gyönyörű kertje volt, tele jácinttal és tulipánnal. Kati (Fekete) tőle tanult meg fát vágni. Az élettársa is, ő is Ausczwitzból menekült haza. A társa felakasztotta magát, 

Sok macskája volt, egy nagy, hosszú copfja. Finom kalácsot sütött mindig húsvétkor, amikor rendszeresen meglátogattuk.